A rendszeres naplóírás a stresszkezelés egy roppant hatékony módja. Segít ventillálni, vagyis kiírni magunkból a felgyülemlett feszültséget. Grafománok és időmilliomosok előnyben! Gyorsabb és ugyancsak hatékony megoldás a hálanapló vezetése. Még akkor is megy, ha el vagyok havazva. Íme, hogyan:
- minden nap végén leülök (2-3 másodperc),
- végig gondolom, mi történt aznap (20-30 másodperc)
- papírra vetem vagy mobilon jegyzetbe pötyögöm azt az egy dolgot, amiért aznap köszönetet mondok (30-60 másodperc) a szomszédnak, magamnak, a sorsnak, bárkinek. Shakespeare-i dráma helyett csak egy-egy szó arról, ami jól jött, jól ment, jólesett.
A szeretet és a hála minden negativitást felold, bármilyen formát öltsön is. Ez a két érzés képes tengereket szétválasztani, hegyeket megmozgatni, és csodákat véghezvinni.
Rhonda Byrne
Csak néhány példa arra, hogy mit írok le a hálanaplómba:
- nem azt, hogy 12 órán át angolt tanítottam ma, és hulla vagyok,
- hanem, hogy az egyik tanítványom kiválóan szerepelt a munka interjúján és jövő héten kezd,
- nem azt, hogy milyen messze lakom a szüleimtől és hogy hiányoznak,
- hanem, hogy anyukám viccén mekkorát röhögtünk miközben ma skype-on beszéltünk, ami mellesleg mennyivel frankóbb, mint egy sima mezei telefonbeszélgetés, hisz láthatjuk is egymást,
- nem azt, hogy befagy az összes lukam, olyan hideg van,
- hanem, hogy végre eljutottam a boltba úgy, hogy napsütéses időben madárcsicsergést hallottam, és ráadásul még a fűtés is működik a házban.
Akár fotóalbumot is készíthetünk, manapság az okos telefon mindig kéznél van. Vagy rajzolhatunk, kreatívkodhatunk és matricák, lapos emlékek is kerülhetnek a hálanaplónak használt füzetbe: fotók, szárított levelek, koncert jegyek, blokkok, étlapdarabkák. Ha nem laposak, mehetnek akár háladobozba is, ami családok és barátok nagy kedvence, nem mellesleg az enyém is: a memoáros doboz, ahogy mi hívjuk. Gyerekek rajzolhatnak nagyobb lapokra, vagy kis cetlikre, ami remek módja a jobb agyfélteke aktivizálásának és az érzelmek kifejezésének. De segíthetünk is nekik, s az általuk választott cetlire, felfirkanthatjuk, amit diktálnak. Így minden családtag hozzájárulhat a gyűjteményhez. Tök jó játék!
És most jön a lényeg! Amikor elérkezik az a bizonyos pocsék nap, amikor valahogy úgy tűnik, hogy semmi sem akaródzik összejönni, mit gondolsz, mit csinálunk? Hát persze! Mindössze annyi a dolgunk, hogy belenézünk a gyűjteményünkbe. Visszalapozunk a naplónkban, legörgetünk a mobilban, beletúrunk a dobozban lévő papírgalacsinokba, és nini…
Mosolyra fakasztó szavak, képek, esetleg aprócska tárgyak. Mind arra emlékeztetnek, hogy milyen ügyesek vagyunk, hogy mennyi apró értékes pillanatot és gesztust vettünk már eddig is észre, s ha észrevettük, mind itt van körülöttünk. Nekik adunk jelenlétet.
A hűség tulajdonság, a hála tanítható.
Szabó Magda
Így aztán még ha ma csapnivaló napunk is volt, tényleg nem nagy kaland. Könnyebben elengedjük a sérelmeket, a hibákat, a haragot. Mert mindig minden napban van legalább egy jó dolog, ami a gyűjteményünkbe való. Mi pedig egyre rutinosabban vesszük azt észre. Még a legpocsékabb napunkban is!
